Kedves Olvasó és Károlyom!

Ezt a képet csak azért tettem újra fel, mert a múltkorában, első jelentkezésemkor, mikor örömömre felvarázsoltam magam a blogra, azt hittem a varázslat sikerült. De most, számos teendőm mellett, hogy újra időt szakítottam az írásra, szomorúan tapasztaltam, a varázslat sikerült.

No, hát most újra próbálkozom, hogy mély nyomot hagyjak az olvasóban és komolyan elgondolkozzon. Ha ez a testes, nagy kisugárzású arc képes eltekerni (jelenleg csak akar, de nagyon) Csíksomlyóra, akkor sok minden nem lehetetlen, amiről azt gondoljuk. Végén csattan az ostor.

Azért is szorítottam időt a betű verésre, mert holnapra ígérkezik az első valóságos edzés, a felújított, feljavított bicikli beavatása. Ha csak az időjárás el nem mossa, akkor Balatonfenyves - Nagykanizsa, másnap vissza. Ma szorgalmasan próbálgattam meleg szobámban az új célruházati darabokat, kellékeket és próbáltam megítélni, 10C°-ban, 50-60 km/h-ás szélben mit is kéne felvenni? Mert holnapra ez a prognosztika. Mondhatnám, hogy várok jobb időre, de ezt a nagy úton nem tehetem meg. Már pedig voltam már pünkösdön Csikba, mikor a Hargitán, a Görgényi havasokon esett a hó. Tehát nincs más választás, csak az előre!

Kíváncsi vagyok magamra ugyanúgy, mint a biciklire, ami nagyon tetszett, mikor elhoztam a szerelőtől. Kíváncsi vagyok, a nyeregben mennyire fogom érezni 2 hónap erősítő tréningjét? Ne sírjatok lányok, túl fogom élni! Ez Szent Borbálának is szól, hogy kezdhet rám jobban figyelni! Csíksomlyón legyen mit megköszönni!

Ma ennyit gondoltam. Ki szintén gondol valamit, hát ne szégyelje! Károly barátommal kíváncsiak vagyunk

Jó szerencsét!