A húsvéti ünnepkör záró eseménye, a szentlélek eljövetele, Pünkösd. Az ember számára szinte megfejthetetlen szentháromság harmadik személye, mely munkálkodik bennünk. Bennünk, kik engedik és magunk is sokszor akkor hisszük el, ha történnek események, mit ráció meg nem magyarázhat.

Ki tudja, az mennyire megmagyarázható izommal, jól felszerelt biciklivel, alkalmas ruhákkal, hogy túl az ötvenen, kisebb edzéssel, ráhangolódással, próbálva megszabadulni a hétköznapi terhektől, felpattanunk a biciklinkre és naponta 100 km-t, összesen 1.000-t letekerünk hegyen-völgyön? Volt aki nem csak izgult, de kételkedett is benne, hogy ez sikerülhet. Én is izgultam, néha meg is kérdeztem magamtól: Biztos, hogy ez jó ötlet 54 évesen, több 10 kg túlsúllyal?

Jó ötlet, ha van értelmes, nemes cél! Még így is érhet bármi, ahogy az utcán, utakon is. Főleg aki keresi a bajt.

Mi nem a bajt kerestük, egészen mást, még ha az néha kis kockázatot is hordoz. Mi el akartuk mondani magunknak, családnak, barátnak, bárkinek, hogy kell és lehet kiszállni az értelmetlen, lélekölő hétköznapi teendőinkből. Lehet elfelejteni, hogy hétfő vagy szombat van. Lehet összenőni a természettel, ahogy teremtettek bennünket. Lehet nyugalmat találni és közelebb kerülni fontos igazságokhoz. A természet ölén esőben, szélben, melegben, lehet jól esően elbizonytalanodni és békében megerősödni a hitben, a hit adta szabadságban.

Ha nyitott vagy és hagyod, hogy munkálkodjon benned a megmagyarázhatatlan, az anyag nélküli, szakrális világ, akkor közelebb kerülhetsz mindenhez, ami körülvesz. Akkor az is elérhető, ami ésszel nem magyarázható. Mi hittel mentünk és megyünk újra. Hittel mentünk a Nyeregbe, Erdélybe.

 Hit nélkül célunk biztos nem sikerült volna!

Golyóka