Csíksomlyó 2015 Kerékpáros zarándoklat

Csíksomlyó 2015 Kerékpáros zarándoklat

A baj árnyéka

2015. április 10. - Golyóka

Kerekes Bajtársaim!

Valamit elrontottam, vagy égi üzenet! Napokon belül el fog dőlni, hogy mi lészen velem. Hétfőre (IV. 13.) kaptam időpontot a térdsebész specialistánál. Nagy héten véghezvitt edzés során valami történt. A kemény szobabiciklizés vagy a zalai dombok akaratos áttekerése? De locsoláskor már éreztem és a rákövetkező napokban nagyon megijedtem, orvoshoz menekültem. Mostani edzéseim nagyon finomak és térdkímélőek. Megvetette lábát bennem az elkeseredés. Reménykedek, mert mintha jobb lenne a helyzet, hogy 3 napja csak a klaviatúrát verem és alig megyek, közben Richtofit ágyba burkolom a térdem. Szóval rám vetült a baj árnyéka. A tervezett péntek-szombati közös edzést veszély fenyegeti.

Közben biciklimen elvégezték az utólagos beállításokat, a gumikat feltöltötték defekt elleni habbal, felszerelték a visszapillantót, a második hátsó lámpát. Kezdek idegbajos lenni! Nem akarok sofőr lenni, ki hazahoz benneteket! Nem akarom a mammont imádni, de most a térdem megérne egy vasárnapi fohászt!

Jó szerencsét!

Ismét hárman

Az  élet nagy rendező....

Ismét háromfős a csapat. Golyó, én és Lelkes Andris. Szuper.

Andrissal 5 éve elbicajoztunk már Csíksomlyóra. Nagyon bizakodó vagyok most is, mert a szervezésben is nagyon jól állunk a szállásokkal, Készülnek a napi bemutatók is, hogy ne csak átbicajozzunk a falukon, városokon.

Múlt vasárnap délután Kri letolt, hogy mit fekszem a TV előtt, menjek inkább tornászni. Fogtam magam, felöltöztem, és a 28"-os biciklivel eltekertem Kanizsára. Hideg volt, kevés ruhát vettem fel.Tragédia, de nem működött a hátsó váltóm. Kanizsán gyorsan átszereltem a dolgokat, aztán a 26"-os kisbicajjal irány haza. Kanizsán a Lukoil-nál még felfújtam a a gumikat 3 bar-ra, aztán hajtás. Nagyon lassan haladtam. Becsehelyen már a kis dombon se tudtam felhajtani. Változatosságképpen ezen a bicajon az első váltó nem volt OK. Becsehelyen megálltam egy fagyizónál, toltam be egy kis csokit, meg colát. Pihentem kb. 10 percet, aztán huss tovább.Murarátkán már sötét volt, lámpákkal jöttem, láthatósági mellényben. Teljesen nyugi voltam, jó tempóban haladtam.

Hétfő este felraktam a biciklire az első kosarat, a dudát, a szélesebb nyerget, a küllőkre a fényvisszaverőket. Sajnos a pedálok leszerelése nem várt nehézségbe ütközött, mert ezen a bicajon az eredeti pedálok vannak. És ez azt jelenti, hogy kb. 15 év alatt volt ideje rározsdásodni. A jobb pedál leszerealalése alatt eltörtem az egyik 15-ös villáskulcsomat, a bal pedált meg le se tudtam szedni, de közben eltörtem a letámasztót. Ez azért fáj főleg, mert a ballonosabb gumik miatt ezt Cimbi sok munkával megtoldotta 3 cm-el és szuperül működött.

Pedálleszerelés -olajozás, kitámasztó, első váltó beállítás - ezeket hamarosan meg kell még oldani!

Karesz

A legnagyobb ellenség

Megtörténtek az első éles edzések. Balatonfenyves - Nagykanizsa, Nagykanizsa - Gelse - Nagykanizsa. Ahogy vártam is, nagyon kemény volt és újra rádöbbenhettem a többször megállapított gondolatra: más valamit tudni és más ugyanazt megtapasztalni. Mert azt tudhatja mindenki, hogy a szél erőt fejt ki minden dologra, így a biciklisre is. De ezt megtapasztalni szélviharban! A biciklis legnagyobb ellensége a szél! Szemben a viharral volt, hogy alig bírtam tekerni, oldalszélben néha úgy éreztem, hogy eldönt. De Borbála segített!

Persze, mint mindennek, ennek is két oldala van. Széllel a hátamban 49 km/h sebességet is el tudtam érni. De inkább guruljunk lassabban, mint a széllel küzdjünk.

110 km volt a két napi teljesítmény, 70 + 40. Másnap a széllel szemben 18 km-nél többet nem kívántam küzdeni. Szerencsére lábaim jól bírták és a fenék probléma sem volt tragikus.

Várom Karcsitól a fényképet, mert a kanizsai célvonalon készített pár fotót. Nagyon rendes volt, megvárt a munkahelyén, nem ment haza. Finom teával várt. Igaz, közben kicsike nagy lányát is várta, aki menyecske ruhát keresett a lakodalmára. No az a lakodalom lenne csak jó láberősítő fórum!

Ezzel búcsúzom a következő jelentkezésig!

Jó szerencsét!

Nő a láz, ha más nem, az izomláz - nincs 50 nap!

Kedves Olvasó és Károlyom!

p1241438.JPG

 

Ezt a képet csak azért tettem újra fel, mert a múltkorában, első jelentkezésemkor, mikor örömömre felvarázsoltam magam a blogra, azt hittem a varázslat sikerült. De most, számos teendőm mellett, hogy újra időt szakítottam az írásra, szomorúan tapasztaltam, a varázslat sikerült.

No, hát most újra próbálkozom, hogy mély nyomot hagyjak az olvasóban és komolyan elgondolkozzon. Ha ez a testes, nagy kisugárzású arc képes eltekerni (jelenleg csak akar, de nagyon) Csíksomlyóra, akkor sok minden nem lehetetlen, amiről azt gondoljuk. Végén csattan az ostor.

Azért is szorítottam időt a betű verésre, mert holnapra ígérkezik az első valóságos edzés, a felújított, feljavított bicikli beavatása. Ha csak az időjárás el nem mossa, akkor Balatonfenyves - Nagykanizsa, másnap vissza. Ma szorgalmasan próbálgattam meleg szobámban az új célruházati darabokat, kellékeket és próbáltam megítélni, 10C°-ban, 50-60 km/h-ás szélben mit is kéne felvenni? Mert holnapra ez a prognosztika. Mondhatnám, hogy várok jobb időre, de ezt a nagy úton nem tehetem meg. Már pedig voltam már pünkösdön Csikba, mikor a Hargitán, a Görgényi havasokon esett a hó. Tehát nincs más választás, csak az előre!

Kíváncsi vagyok magamra ugyanúgy, mint a biciklire, ami nagyon tetszett, mikor elhoztam a szerelőtől. Kíváncsi vagyok, a nyeregben mennyire fogom érezni 2 hónap erősítő tréningjét? Ne sírjatok lányok, túl fogom élni! Ez Szent Borbálának is szól, hogy kezdhet rám jobban figyelni! Csíksomlyón legyen mit megköszönni!

Ma ennyit gondoltam. Ki szintén gondol valamit, hát ne szégyelje! Károly barátommal kíváncsiak vagyunk

Jó szerencsét!

süti beállítások módosítása