Május 15. Péntek, 22:25, Gyula, Erdei iskola a Fekete Kőrös partján

Üdvözlünk Quatar, Jó szerencsét Leoben, Hello Pécsi Lányok, Puszi Budapest, ölelünk Mindenkit!

Hiába tűnik változatlannak az Alföld, mégis számlálhatatlan a látnivaló és élmény, mely szüli a gondolatokat. Pedig fenyegetően indult a nap, a borongós ég beborult és szórni kezdte szitáló cseppjeit. De nem menekülhettünk előle, mert a hódmezővásárhelyi bicikli szerviiz csak 9-kor nyit és András járgányát reperiirozni kell, külső gumija zabálni kezdte a belsőket. Vásárhely előtt csattanás és a harmadik defekt is bekövetkezett. Gyóntató papunk nem örült volna a hirtelen kiszakadt szavaknak, mely pár perc múlva ellenkezőjébe fordult. A baleset közelében lévő csárdánál egy méregető férfi megszóliitott bennünket, hogy miben segithetne, mert itt áll kombijával? Bicikli Andrással autóba, Karcsi, én biciklire és irány a város, ki a szerelőhöz, kik a boltba reggeliért. És akkor jön a csoda folytatása. Miig leparkolunk egy nagy kajabolt előtt, mellénk gurul egy hölgy és megkérdezi: Önök a nagy utazók, kik barátjának épp segiit a férjem? Leesett állal mondjuk – Igen és megragadva a véletlen egybeesést azonnal felvetjük, hogy lenne még egy kis probléma. De a feleség közbevág: Tudom, a zászlót alá kellene iratni a férjemmel. Megoldjuk! Meg is oldódott, de estig nem birtuk összerakni hárman együtt az információáramlás vonalát.

Ezek után, a készülődő égszakadás ellenére letelepedtük teljes nyugalomban egy söröző udvarán nádfedelű sátortető alá és urasan elfogyasztottuk reggelinket kisüstinkkel indiitva. Mert majd csak az eső is megoldódik és bőrünk nem ostya, mi pedig csak nem az áldozati bárány. S lőn világosság! Esőruhánkba burkolózva, sűrű csepegésben indult a tekerés 100 km-re. IIrta a prognosztika, mondták telefonon a szurkolók, hogy felénk tart az égi mosogatógép, programozása az erősen szennyezett tárgyakra történt.

Tán nem vagyunk szennyesek, zarándoklatunk már meghallgatásra talált, vagy mi történik velünk? Körülöttünk a távolban látjuk, hogy esik, de nekünk le kellett venni a védő öltözetet, mert csak belül izzadtunk és áztunk. Hihetetlen, de megkiimélt bennünk az ég. Nem beszéltünk róla, de mindhárman tudtuk, a defekt súlyánál nagyobb ajándékokat kaptunk.

Közben gurulva a kerekeken ismert és ismeretlen madarak táncolnak előttünk a légtér tánctermében, ragadozók lecsapnak a tápláléklánc nevében és délkeletnek megpillantjuk a nagy siikság végtelenjének végét. A Király- erdő észak-nyugati nyúlványainak sziluettje. Közeledünk, üti meg sziivünket és erősödik bennünk az érzés. Azok a hegyek még mindig állnak, azok a folyók még mindig folynak, azok az emberek … és érzünk és várunk. Mert akármit kellett hallgatnunk évtizedeken keresztül, egyik ágon nagyszüleim patikájára, másik ágon a nagyszülők földjére, csak úgy gondoltunk, hogy az a miénk! Ahogy a folyó viizé a meder és a mederé a viiz. Nem létezik egyik a másik nélkül!

De ahogy mondtam és történt, gurultak a kerekek, elérve a Kőrösöket, hogy nőljön az érzés, mert honnan is futnak ezek a folyók! Begurultunk a Fekete Kőrös partján a helyi erdészet erdei iskolájába ismeretlenül, ahol rég nem látott és nagyon várt vendégként fogadtak bennünket. Mi pedig tátottuk szánkat a körbe ölelő erdő közepén látottaktól, melynél a beszélgetést élveztük jobban, mit igazgató úrral tehettünk.

Most pedig nagyon késő lévén, alkalmasint átadom az iirás lehetőségét a már horkincáló cimboráimnak, cizellálják ők tovább az eseményeket.

Jó éjszakát mindenkinek!

Golyóka

2015. V. 16. szombat, 8:15, Még mindig az erdei iskola

Várjuk az újabb csodát, mert kora hajnal óta szakad az eső. Reggel 7-re terveztük az indulást, mert 127 jelzőkő mellett kellene ma elhaladni. Mikor pedig ezt iirom, készülőben az újabb csodás meglepetés. Már alig csöpög. Imre bácsi, az iskola aranykezű erdész főgondnoka körbe táncol bennünket villás reggelivel, történeteivel, tájleiirásaival, hogy öntse belénk a lelket. Ő tudja, hogy kell mennünk, dolgunk van, mit el kell rendezni.

Pakolunk, András újra tervez és levág 17 km-t. Még kicsit várat az idő, de engedni fog. Mi nem akarunk küzdeni a természet ellen, fogadjuk ajánlatát és élünk vele.

Jó szerencsét!

Golyóka

Május 14 csütörtök este Szeged

Szőke Tisza

Hol kezdjem­­? Az esténél, Polyvás Tomi pazar pacal pörköltjénél, a délutáni kettő defektnél, a mórahalmi első epernél, a tompai Redl kápolnánál, a kelebiai köpködős kocsma előtti ránk kérdezésnél: Csiikba mentek? Mind fontos, mind élmény és meglepetés. De több annál, uutravaló és lelki töltekezés. Forog a biciklid kereke, élvezed, hogy gyorsul, élvezed, hogy tudod tekerni és fáradsz. A nyereg több mint kényelmetlen, a lábizmod fáj vagy szúr, de ha rád köszönnek és megtudják mi a célod, látszik szemükön, hogy meghökkennek, elgondolkodnak, a távolságon, talán magukon és melegen kiivánnak szerencsés joo utat!

Van egy nagy magyar zászlónk. Mert milyen lenne más? Ki utunkon segiit, támogat, megkérjük, iirja alá, hogy elvihessük Babba Máriához. Nem gondoltam volna, hogy ez az egyszerű kérés, kölcsönös gesztus iily őszinte melegséget tud termteni és sugározni emberek szemében kortalanul. Mert ez látszott a mórahalmi Mini Magyarország Park jegyárus nagyon fiatal leányka szeméből, ki féláron engedett be bennünket és ez a bicikli szerelő arcán, ki előresorolva javiitotta András gumiját. Van lelke az embereknek. ha falaznak is körülötte. A világ álliitólag „fejődik”, fejlettebb kőművesek kellenek az épiitkezéshez.

De meg ne feledkezzünk a selmeci hagyományról! Zalakaroson zajlik a szakmai konferencia, mely ma este szakeséllyel mélyiiti a friss ismereteket. Hát ez sem bonyolódott le nélkülünk. Kis összebeszéléssel spontán telefonhiivást kaptunk torténelmet iiró elnktől, Balhés Charlitól, hogy élünk-e még? Élünk és tekerünk, elmélkedünk, melyet bizonyiitandóan András a baj és tragédia megkülönböztetéséről szóló székely történetet megosztotta a kriglijét szorongató cca. 200 emberrel.

És azzal fejezem be, amivel kezdeni kellett volna, mert a kezdet és a vég!

A pacalpörkölttől a Tisza partján biciklivel kellett szállásunk felé tekerni – de szép volt. Miért? Mert a parti lépcsőket megtöltő ifjúság mindent felülmúlva bizonyiitotta, hogy a szerelem virágjának sziirmai soha nem hullanak le, mindig termékenyek maradnak!

Már nem is érzem a lábamon a fájást!

Golyóka

2015. V. 14. 7:15 Baacsalmaas, Saarga Csikoo Panzió

Jó reggelt Alföld, jó reggelt Magyarország!

Feleebredtünk riasztaas neelkül, kellemes zsibbadaassal, főleg alsó izomzatainkban. Meelyen, nagyot aludtunk, mert a tegnapi, harmadik nap meelyre húzott bennünket. Baacsbokodon. 10 km-rel a Saarga Csikó előtt, hiaaba ittuk meg a frissiitő aarpaleet, a bicikli alig akart menni. A termeeszet igencsak marasztalni akart bennünket, hogy eejjel is szemleeljük a kalászosok fejlődését, a vadak esti kalandozását. De nagyon nem voltunk kiiváncsiak a Hold esti énekére, inkább a Sárga Csikó csapszék levére.

De félre a nyafogással, mert Ági néni (András kollégiumi szobatársának anyukája) fenséges fasirtja, sült szűzpecsenyéje, fejes salátája, flaska bora mély nyugalommal küldött ágyba bennünket. Mit ne mondjak, esteis, most is finom kezek izomlaziitó uujgyakorlatai nem esnének rosszul, főleg, hogy szakad az eső. De azzal főzzünk, amink van. Reggelizzünk!

Nagy az Alföld, pedig még alig láttunk belőle. Nézel bármely irányba és nem látod a végét. Akár a gabona táblák tetején, akár a serkenő kukoricásokon vezeted szemedet, a tekintet a végtelenbe vész. A végtelenbe, melytől várjuk a célt, melybe tudatosan tekerjük a bringát. Nem veheti kedvünket senki, hogy a visszalévő 800 km-t meg ne csinálnánk. Amikor pedig ezt iirom, a szakadó eső eláll, nyitja kapuját uujra a természet, hiiv, hogy lássuk, érezzük. Lássuk és érezzük az elvirágzó sárga repcevirág mézes illatát, a nyiiló bodzások bólintó virágtányérját, a fehér ruhába öltözött akácosok menyasszonycsokrát. Érezzük a kaptárjaikat megtölteni igyekvő méhek illat paradicsomát.

Megyünk tovább, ma meg kell látnunk a szőke Tiszát!

Golyóka

András:

Reggel nagyon nehezunkre esett a felkeles, de ennek ellenere gyorsan osszepakoltunk. A biciklin hagyott kosarbol a macskak megettek masfel szal kolbaszt, a kisebbik a nagyon csipos volt. Gyors reggeli a helyi bolt elott, majd indulas tovabb. A Villanyi borvideken kerekezunk, a Szarsomlyo mellett elhaladva az elso komolyabb emelkedot is lekuzdottuk. Villanyban megalltunk egy pohar borra, ketto lett belole. Finom vorosbor, ami ugye verre valik bennunk. Eros volt a kesztetes, hogy marpedig ez itt Csiksomlyo, ne menjunk tovabb. Igen finom borok voltak, kello hangulatban indultunk tovabb. Innet kicsit hullamvasut jellegu volt az út, de haladtunk. Bolyon rovid pihi. Innet hamar elertuk a 57-es utat. Nagyon forgalmas, de igen lehetett haladni, delre be is ertunk Mohacsra. Fagyi a komp elott, majd atkeltunk. A masik oldalon a Matroz kocsmaban megebedeltunk, elfogyasztottunk egy sort, majd elindultunk tovabb, ami nagyon enehezemre esett, de szerintem nem csak nekem. Meg 60 km! Nagybaracskan fagyizas. Csataljan megneztuk a nemzeti megbekeles emlekmuvet (Nagymagyarorszag varmegyei stb.). A frissen nyirt gyepen rovidet szunyokaltunk. Garan hosszabb piheno, megtoltottuk a palackokat artezi vizzel. Hogy nehogy bajunk legyen tole, biztos ami biztos, ittunk egy kis palinkat is. Rettento nehez tovabbindulni, letennem a fejem, azonnal elaludnek. Meg 30 km! Bacsborsodon ket hatalmas tolgyfa a faluban az út mellett. Bacsbokodon a kocsma elott elterultunk a padokon, ez volt az utolso pihenohely, innet mar megallas nelkul nyomtuk. Mindannyian hullla faradtan gordultunk be Bacsalmasra, a Sarga csiko fogadoba. A pincer Csiszeredai szarmazasu, mar hozza is a sort, a ruhainkat berakjuk a mosogepbe. Gyors zuhi es elindultunk Nemeth Peter anyukajahoz vacsorazni. Agi neni nagyon kedvesen es nagyon finom etelekkel vart bennunket. Negyed tizig beszelgettunk, nagyon tajekozott es naprakesz holgy. Vissza a szallasra, sor, naploiras. ű

Karesz::

Ma reggel nehezen indultunk Máriagyudrol. Reggeli egy bolt melletti buszmegálloban. Taktikai hiba is történt, gyümolcsjoghurtot is ettem, ami komoly felfordulást idézett elő a bélmüködésemben, ezért voltak WC keresési kalandok. Ma az izomláz mindhármunknál jelentkezett. fájunk erösen.  Nekem még a kezem is. Nagy öröm volt megérkezni Bácsalmásra. Ági néni finom vacsorával várt, mint 5 éve. A Sárga Csikóban alszunk. Mér befejezem, mert bealszom gépelés közben.

András

A tegnap esti menu: Csirkeaprolek leves, rantott hal, szarvasporkolt, sutemeny, fagyi, utana ejszakaba nyulo italozas, mivel vendeglatonknak megszuletett masodik unokaja. Nem mintha e nelkul ne ittunk volna legalabb ennyit. A palinkasorozat (amire emlekszem): alma-galagonya, kokeny, sajmeggy, cekla (!), szagos muge, Erdelyi vadmalna (ebbe meg a medveszart is belefoztek).

Reggel indulas, kisse kesve, reggeli: palinka, kolbaszok, szalonnak, rantott hal, fagyi stb. Barcsig Karcsi biciklije megadta magat, logisztikazta a cseret, Barcsra utana hoztak a masik biciklijet. Barcson a gyogyszertarban Szamonek Zoli barcsi erdesz baratom feleseget veltem felfedezni, nem is tevedetm, elbeszelgettunk Eva asszonnyal, kozben ferje is megerkezett. Zoldseget, gyumolcsot veteleztunk, kozben Karcsi atszerelte a bicajt. Itt ebedeletunk a Timar Jozsi altal elpakolt elemozsias csomagbol (mangalicaszalonna, szarvaskolbasz, szalami es persze palinka vakumfoliazva). Del elmult mire elindultunk, irany Darany. Meg csak 3ö km-t tettunk meg. Daranyban rovid piheno, aztan tovabb. Erdok kozott, keves forgalmu utakon. Sellyen fagyizas, elotte sor, valamelyik falusi kocsmaban. Karcsi biciklit is szerelt. Jo terep, nincs emelekdo, vagy csak kicsi, de fuj a szel. Rovid piheno Vajszlon, Kemes telepulesen kicsit hosszabb, a kocsmaban. Golyo gyorsulasi versenyt hirdet, de 100 m-en belul mindketten utolerjuk. Szep Ormansagi falvak. Sikloson borozas, a szallast csak fel 9 utan tudjuk elfoglalni. Kozben a Zalai Hirlapnak nyilatkozunk mindharman, a vasarnapi ujsagban jelenik meg a stafeta rovatban. Kozben Golyo és Karcsi ismerosei jonnek (majd ok leirjak, hogy kik), nemi kaja utanpotlassal, meg is kostoljuk, olyan csipos kolbasz, majd a szemem ugrik ki. Golyo fel oraja nyilatkozik az ujsagironak a ROVID cikkhez.

Golyó

Ciim: 120 km ees zsolt atya

OOriaasi nap. Elkőszőntünk Csaavootool ees indulaas Maariagyúd. Na persze, Maariagyűd, de kb. 107 km, a terv szerint. 120 lett.

Első napi probleema: Karcsi vaaltooja felmondta a szolgaalatot. Olajmeernők baraatunkat indiittatta Nagykanizsaarool, hozza vaaltoo biciklijeet. Elhozta ees szerelteek vagy 2 ooraan keresztűl.

Miig szereltek, Andraassal patikaaba mentűnk izmosiitoo kenceficéért, és megismerkedtem a helyi erdész csinos patikus feleségével.

A barcsi bitumen meleg hőkisugaarzoo felűleteen ebeedeltűnk, De miből­_

Golyó megelégelte az angol billentyüzetet.

Karesz vagyok.

A tövisszuró gébics is lefordult a villanyvezetékröl, amikor Golyó pukizik. Ez tudományos észlelés. No most ezt egy zárt szobában teszi. Durván embertelen.

Ma kidölt a hucul lovam alolam. Cserélnem kellett a bicajt, mert nem tudtam váltani vele. Kb. 2 órát vesztettunk vele. Utána fergeteges tempóban nyomtuk Sellyéig, ott fagyiztunk, szereltem a nyergem, és mazochistán jöttünk Siklósig. Itt egy vendéglőben buliztunk Erikáékkal és Tarr Suncival 9.45ig. Kicsit megártott a sok bor mindenkinek, végigvonyitottuk az utat Golyoval Máriagyüdig. Itt a helyi plébános kicsit fenntartással fogadott bennünket az elején, később megbékélt a helyzettel. Többszórösen vacsiztunk. Este jót beszálgettünk Zsolt atyával. Lefekvés 11.30-

Kedveseim!

Angol a klaviatuura, ezeert iirok, ahogy iirok, nem pedig azeert, mert faaradt vagyok. Mert nem faaradt vagyok, hanem rohadt faaradt vagyok. Ha pedig segiitőnk, Csaavoo nem vaar bennűnket terűlj asztalkaammal, akkor maar a toll is kiesett volna a kezemből. Menű: galagonyaas alma paalinka, csirke raguu leves, raantott hal, szarvas laabszaar pőrkőlt, kreemesek, mogyoroo torta, fagylaltok, soproni keekfrankos. IIgy aathidalhatoo az izomlaaz.

Első napunkon is igazoloodott a mondaas - Ember tervez, Isten veegez. A mai uutra tervezett 97 km, spontaan rő vidiitő uutmoodosiitaasokkal 114 km-re sikeredett. Ennek alapos elemzeeseet folytatjuk most Csaavoo garaazsaaban, nehogz iigz jaarjunk a kővetkező staaciooknaal, mert a tervezett 1,OOO km-ből kőnnyen lehetne 12OOO, amit a mai nap tapasztalata alapjaan nagzon nem szeretneenk.

Kedveseim! Most elemezneek tovaabb, hogy legkőzelebb is tudjak hasznos informaaciookat adni tapasztalatainkboo

Golyooka

Andras vagyok, csak nem tudok bejelentkezni a sajat nevemen.

Ugy tunik jo otlet volt a dupla kitamaszto, az en biciklim meg nem borult fel, csak reggel, malhazas elott, mert a Vitez (kolyok vizsla) feldontotte. Gyekenyesen roviditettunk, Karcsaiek egy hiperpigmentalt egyent kerdeztek (tobb fule foga volt, foga), erosen magyarazta az utat, mikor bekapcsolodtam es kepben voltam, mert telefonon kozben megtudtam az utat a kollegatol. Erre mondja a polgar, hogy maga nagyon okos ember! Oszinten szolva, nem tole varnek ilyet, de jol esett.

114 km teljesitve. 

Reggel 7.00b kor indultunk Lovásziból, András Tornyiban csatlakozott, kis pálinkázás után. Első pihenés Csörnyeföldön, majd Letenyén, földuton át beleznára, ott 1 óra pihi egy buszmegálloban Beleznán, majd fagyizás Gyékényesen. Gyékényesről földuton Berzencére. Berzencén már nagyon oda voltam, onnan nagy szenvedés árán elöször egyhuzamban Nagyatádig majd Lábodig. Itt vendéglátónk Timár Józsi fejedelmi vacsival várt. Utánna bicikliápolás, pakolás. Jó nagy izomlázam lesz, elfáradtam igencsak. A váltón állitottam, mert az utolsó 30 kmen nem tudtam elöl váltani.